Duka Zólyomi Árpád

Nap, mint nap a Külügyi (KB) és az Emberi Jogi Albizottság ülésezett.

A KB gyűléseinek érdekesebb napirendi pontjai közé tartozott az EP ajánlásainak kidolgozása az ENSZ 63. Közgyűlésére (szavaztunk is), jelentés az afganisztáni helyzet stabilizálásáról (szavazás is), a hosszú viták után véglegesített E. Brok jelentés az EU bővítési stratégiájáról (szavazás is) és a stabilitási eszköz végrehajtásáról szóló A. Beer jelentés.

Eszmecserét folytattunk Milo Djukanoviccsal, a Montenegrói Köztársaság miniszterelnökével. A valamivel több mint 600 ezer lakosságú fiatal független ország nagy elszántsággal igyekszik közeledni az EU-hoz, stabilizálni a politikai helyzetet, végrehajtani a reformokat és kiépíteni a működő piacgazdaságot. A leginkább problematikus területek az igazságszolgáltatás és a kiterjedt korrupció. Az ország érdekessége, hogy már most egyértelműen az euró az egyetlen fizetőeszköz. Tavaly már meg is kísérelték, hogy az EU sorolja be őket az EMU-ba. Természetesen ez nem megy olyan egyszerűen, mivel ehhez az országnak előbb teljesítenie kell a maastrichti követelményeket. Foglakoztunk Ukrajnával is és a tavaly elfogadott EU-Ukrajna közötti megerősített megállapodás realizálásával. Vendégünk volt Pavlo Klimkin, az Ukrán Külügyminisztérium európai uniós főigazgatója és az EB képviselője. Ukrajna egyértelműen elkötelezte magát az EU mellett, de most arról beszélni, hogy Ukrajna reményteljes várakozó a tagságra, még nagyon korai. Az EP képviselők elég tetemes száma ugyan lelkesen hangoztatja, hogy Ukrajnát minél hamarabb be kellene fogadni, de a sok gazdasági, politikai és társadalmi probléma ezt a víziót még nagyon távlativá teszi. Eszmecserét folytattunk Peter Semnebyvel, az EU dél-kaukázusi különmegbízottjával, elsősorban a nagyon feszült és összetett grűziai helyzetről, de az örmény és az azeri állapotokról is. Felszólalásomban elmondtam tapasztalataimat és nézetemet. Két kérdésemre, az EU a buzdító szavakon túl mikor határozza el magát egy konkrét és határozott akciós terv kidolgozására, valamint mi várható, ha decemberben az ígéretek ellenére sem szólítja meg a NATO Grúziát - tulajdonképpen, a nagy általános szavakon kívül, nem kaptam érdemi választ. A KB keddi ülésein részt vette a tagállamok parlamenti külügyi bizottságának küldöttségei. Pozsonyból A. Nagy László jött csak egy személyben. Ő, mint a SzK NT-a Emberi Jogi Bizottságának elnöke részt vett az EJAB ülésein is, amelyen a nemzeti parlamentek emberi jogi bizottsági elnökei voltak jelen.

Az EJAB a Berlini Nyilatkozat érvényesítésével foglakoztunk, amelyen vendégünk volt, a Szlovén Elnökség képviseletében, Majda Potrata képviselőasszony és a Bundestag képviseletében, Angelika Graf. Tekintettel arra, hogy június 26-a a Nemzetközi Kínzásellenes Nap, ezzel kapcsolatban több előadást hallgattunk meg, és végül eszmecserét folytattunk egy nyilatkozattervezetről. További témánk az elnök asszony, Helene Flautre által előkészített, az EU szankciók hatékonysága az emberi jogok terén c. dokumentumot vitattuk meg. Felszólalásomban széles terjedelemben elemeztem a szankciók hatásfokát a világ különböző országaiban.

A hét érdekes programpontja volt az ujgurok küldöttségével való találkozó és eszmecsere. Az ujgurok ugyan Kínához tartoznak, de türk népcsoport és óriási autonóm területüket Kelet-Turkesztánnak is nevezik. A beszélgetés témája elsősorban az ő helyzetük és emberi jogi valamint kisebbségi problémáik voltak.