Az elmúlt hét eseményei: 2008. szeptember 1-7.
Az EP plenáris ülésére, rendkívüli módon nem Straszburgban került sor, hanem Brüsszelben, ahol szintén van olyan nagy üléstermünk, ahová mind a 785-en elférünk. Az okot, azt hiszem mindenki ismeri. Váratlan és hihetetlen dolog történt a nyáron. A straszburgi ülésteremben lezuhant az álmenyezet egy több tonnányi része arra a szektorra, ahol a független demokraták és részben az EPP-ED képviselői ülnek.
Ahogy J.Daul a frakció elnökünk elmesélte, kiverte a veríték, amikor megtekintette. Mi lett volna, ha éppen üléseztünk volna. Nagy erővel hozzáfogtak a fölújításhoz és az illetékes francia miniszter megígérte, hogy az egész épületet ellenőrizni fogják. Ez az est meglepő elsősorban azért, mert az épületet csak kilenc éve, 1999-ben avatták föl. Így nem marad más hátra, csak az, hogy most és a következő, szeptember végi plenáris ülésünket is Brüsszelben tartjuk - lehet, hogy még a továbbiakat is.
Ezen a plenáris ülésen, természetesen a grúz - orosz konfliktus volt a központi téme. Ezért ezt a témát rendkívülien napirendre tűztük. Hétfőn került sor az Európai Tanács rendkívüli ülésére, a csúcstalálkozóra Brüsszelben. Mivel vártuk az eredményt, a grúz témára csak a késő esti órákban került sor. Bernard Kouchner, francia külügyminiszter, az EU elnökség nevében tájékoztatott bennüket az eseményekről és a csúcs végeredményéről. Beszámolója nem volt valami meggyőző, inkább összefüggéstelen és egyik témáról a másikra ugrált. Utána heves vita alakult ki, amelyben én is fölszólaltam (lásd…). Az előző héten és közvetlenül a plénum előtt nagy erőbedobással dolgoztunk a az EP véleményén, a határozati javaslaton. A frakcióban és a munkacsoportokban én is sokat vitáztam és javaslataimmal hozzájárultam, hogy végül egy jó dokumentum jött létre. Alaposan elemzi a hátteret, az előzményekt, megállapítja azt is, hogy a grúz vezetés meggondolatlan és naív volt és fölsorolja a megszorítások és a szükséges lépések ajánlásait. Nézetem szerint a mi anyagunk szakmailag, tartalmilag jobb és határozottab mint a csúcstalálkozónak a kimenete. Természetesen tudomásul kell vennünk, hogy az Európai Tanácson résztvevő 27 tagállam legfelsőbb képviselői között nagyon nehéz volt kialakítani az egysége nézetet.
A jelenlegi plénum napirendjén a legkülönbözőbb témák széles spektruma volt. Igazságüggyel, vízuminformációs rendszerrel, elektronikus hírközlő hálozatokkal, nők és férfiak közötti egyenlőséggel, anyagok és keverékek osztályzásával, tájvédelemmel és a szokásos emberi jogok ill. a demokrácia és a jogállamiság megsértésével (államcsíny Muretániában, akasztások Iránban, albínók meggyilkolása Tanzániában) kapcsolatos témákat vitattunk meg és fogadtuk el a vonatkozó határozatokat. Kiemelt, félnapos vita volt az ún. Szociális Csomagról.
Vendégünk volt Costa Rica köztársasági elnöke, Óscar Rafael Arias Sánchez, aki 1987-ben béke Nóbel díjít kapott. így szerdán délben ünnepi ülésre került sor, ahol Sánchez elnök beszédet tartott. Érdekes volt, beszámolt az ország helyzetéről és arról, hogy sikeresen halad Costa Rica a demoktartizáció és a jogállamiság építésének az útján.
Hétfőn volt egy érdekes találkozóm az emigrációban élő és jól működő irániak szervezetének (PMOI)a képviselőivel. A fő kérdés számukra jelenleg, hogy ez a szervezet kerüljön le a terrorista szervezet listájáról, amit én már évek óta támogatok.
