Duka Zólyomi Árpád

Az Európai Parlament tagjai nem országonként tömörülnek frakciókba, hanem egész Európát átfogó politikai csoportokban foglalnak helyet, tömörítve az EU tagállamaiban működő valamennyi politikai pártot.

A választás közvetlen és általános választójog alapján történik, a tagállamok különböző választási eljárásai szerint.

A képviselők a megbízatásukat teljes függetlenségben gyakorolják, nem utasíthatók, és nem kaphatnak kötött mandátumot.

Ülések száma politikai pártok szerint (2004. október 3-án)

A Parlament gyökerei az 1950-es évekig és az Alapszerződésekig nyúlnak vissza. 1979-től a Parlament képviselőit az általuk képviselt polgárok közvetlenül választják.

Ötévente tartanak parlamenti választásokat, és minden szavazati joggal rendelkező uniós polgárnak jogában áll szavazni. Így a Parlament az Unió 380 millió polgárának demokratikus akaratát fejezi ki, valamint képviseli érdekeiket az egyéb uniós intézményekkel zajló vitákban.

2004-ben Josep Borrel Fontelles-ot választották meg az Európai Parlament elnökének.

Ülések száma országonként:

(ABC rendben, az ország magyar elnevezése szerint)

A Parlamentnek három fontos szerepe van:

• A Tanáccsal közösen osztozik a törvényhozói hatalmon. Mivel közvetlenül választott testület, ez garantálja az európai törvényhozás demokratikus legitimitását.
• Demokratikus felügyelet alatt tartja az uniós intézményeket, különösen a Bizottságot. Jóváhagyhatja vagy elvetheti a Biztosok kinevezését, és kritikával illetheti a Bizottság egészét.
• A Tanáccsal közösen gyakorol befolyást az uniós költségvetésre, és e jogcímén befolyásolhatja az EU kiadásait is. Az eljárás végén a Parlament szavazza meg vagy utasítja el a költségvetést.

Most lássuk ezt a három feladatkört részletesebben is!

1. Törvényhozói hatalom

Az EU törvények elfogadására (azaz megszavazására) alkalmazott legáltalánosabb eljárás az Unióban az ún. “együttdöntés” (lásd: a Döntéshozatal az Európai Unióban c. fejezetet), melynek értelmében a Parlament és a Tanács egyenrangúak, és az ezzel az eljárással elfogadott törvények a Tanács és a Parlament közös törvényei. Az együttdöntést számos területen alkalmazzák.

Egyéb javaslatok terén a Parlament véleményezése szükséges, és jóváhagyása elengedhetetlen bizonyos politikai vagy intézményi döntésekhez.

A Bizottság éves munkaprogramjának átvizsgálásával a Parlament ugyancsak ösztönözheti az új törvények megszavazását, figyelembe véve, hogy mely törvényekre lenne szükség és javaslatok előterjesztését kérvényezvén a Bizottságnál.

2. Demokratikus (politikai) ellenőrzés

A Parlament demokratikus ellenőrzést gyakorol az Európai intézmények felett. Ezt többféle módon teheti.

Először ha új Bizottság áll fel, a Parlament meghallgatja annak valamennyi majdani tagját és a Bizottság (tagállamok által jelölt) Elnökét. A tagokat nem nevezhetik ki a Parlament jóváhagyása nélkül.

Másodszor a Bizottság politikai értelemben alárendelt a Parlamentnek, amely az ún. bizalmatlansági indítvánnyal akár az egész Bizottságot is feloszlathatja.

Általánosabban fogalmazva: a Parlament ellenőrző hatáskörét a Bizottság által hozzá rendszeresen eljuttatott jelentések áttanulmányozásával (általános jelentés, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések, a Közösségi jog alkalmazása stb.) gyakorolja. Ezen felül az EP képviselői rendszeresen intéznek a Bizottsághoz írásos és szóbeli kérdéseket.

A Bizottság tagjai részt vesznek a Parlament plenáris ülésein és a parlamenti bizottságok értekezletein, így tartván fenn a két intézmény közötti folyamatos párbeszédet.

A Parlament ugyancsak felügyeli a Tanács munkáját: a parlamenti képviselők rendszeresen írásban vagy szóban fordulnak kérdéseikkel a Tanácshoz, illetve a Tanács elnöke részt vesz a plenáris üléseken és a legfontosabb vitákban.

Bizonyos területeken a Parlament szorosan együttműködik a Tanáccsal. Ezek a közérdekű kérdések, mint pl. a menedékjog vagy a bevándorlási politika, illetve a kábítószerrel való visszaélések elleni intézkedések, csalások és nemzetközi bűnügyek. A Tanács Elnöksége valamennyi területről folyamatosan tájékoztatja a Parlamentet.

A Parlament ugyancsak demokratikus politikai ellenőrzést gyakorol az állampolgároktól érkező petíciók vizsgálatával, illetve ideiglenes vizsgálóbizottságok felállításával.

Végül a Parlament valamennyi Uniós csúcsértekezletébe (az Európai Tanács valamennyi értekezlete) “besegít”. A csúcsértekezletek megnyitásakor a Parlament elnöke ismerteti a Parlament álláspontját az Európai Tanács napirendjén szereplő témakörökről, valamint az aktuális kérdésekről.

3. A költségvetési hatalom

Az Unió éves költségvetésről a Parlament és az Európai Unió Tanács közösen határoz. A Parlament két körös olvasatban vitatja meg azt, és a költségvetés addig nem lép hatályba, amíg azt a Parlament Elnöke aláírásával jóvá nem hagyja.

A Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (COCOBU) felügyeli a költségvetési kiadásokat, és évről évre a Parlament dönt arról, hogy az előző pénzügyi évre vonatkozóan elfogadja-e a Költségvetési Ellenőrző Bizottság tevékenységét. Ezt az elfogadási eljárást nevezik a “teljesítés elismerésének”.

A Parlament tevékenysége két fő lépcsőben zajlik:

• A plenáris ülést a képviselők az Unió tevékenységének különböző területeivel foglalkozó parlamenti bizottságokban készítik elő. A vitára bocsátott kérdéseket a politikai csoportok is megvitatják.
• A plenáris ülést valamennyi parlamenti képviselő részvételével általában Strasbourgban tartják havonta egy hétig, de előfordul, hogy a plenáris ülés két napra Brüsszelbe költözik. Ezeken az üléseken a Parlament megvizsgálja a törvényjavaslatokat és mielőtt magát a törvényszöveget bocsátaná döntésre, szavaz azok módosításáról.

A napirenden szerepelhet egyéb, a Tanácsot vagy a Bizottságot érintő kérdés is, vagy kérdések arról, hogy mi történik az Európai Unióban és a világban.