Felszólalásom az ENP-ED “A” Munkacsoportjának ülésén - Téma: Macedónia
A szaloniki csúcs határozata értelmében, bővítési politikánkban a Nyugat-Balkánon Horvátország mellett elsősorban Macedóniára kell összpontosítanunk. De miért döntött így az Európai Tanács, ha három éve nem történik semmi. Itt az ideje, hogy megkezdődjön az érdemi csatlakozási tárgyalás, amely fontos lépés lehetne a régió stabilitása és békés jövője szempontjából. Ha az unió részéről nem történik gyors határozott lépés, akkor a hitelvesztés destabilizáló következményekkel járhat a régióban.
Macedónia sokat fejlődött az elmúlt években. Jók a gazdasági eredményei, az ország egyre közelebb kerül a működő piacgazdasághoz és a jogalkotás terén is sikeres. Létrejött az összhang a kormány és az ellenzék, a polgári társadalom valamint a közvélemény között., hogy az ország minél hamarabb feleljen meg a koppenhágai kritériumoknak. Jól megszervezték a több nemzeti és etnikai közösség együttélését. A hét éve működő Ohridi Szerződés és a Badinter rendszer érvényesítése biztosítja a kisebbségeknek nemcsak a nyelvhasználatot közigazgatásban és az oktatásban, hanem a méltányos képviseletet a közigazgatásban, a rendőrség keretében és a fegyveres erőknél is.
Érthetetlen tehát, hogy a szomszédos EU tagállam miért fékezi olyan csökönyösen az érdemi csatlakozási tárgyalások megkezdését. Az elnevezés ne legyen akadálya ennek. A tárgyalások megkezdése nem jelent azonnali tagságot - párhuzamosan, folyhatnak kétoldali tárgyalások is a névről.
Nagyon fontos kérdésnek tartom, a másfél éve megkötött vízumkönnyítési és visszafogadási megállapodások megvalósítását. Minél hamarabb legyen meg a vízummentesség, mert ennek bátorító hatása lesz és közelebb hozza az ország polgárait közösségünkhöz.
Támogatom a jelentést, mert fontos üzenet a macedón nép felé és bízom benne, hogy döntő impulzus lesz az érdemi tárgyalások ez évi megkezdéséhez.
